Forró fejek és hideg lábak:

1960-ban a Német Szövetségi Köztársaság lakásállományában még 88% volt kályhafűtés (sugárzó hő) és csak 12% konvekciós fűtés (léghő). Utóbbiakat biztosan kényelmesebb működtetni, de egészségesek is?

A konvekciós fűtőtestnek "túlhőmérsékletre" van szüksége, vagyis viszonylag nagy hőmérséklet-különbségre van szüksége a radiátor és a levegő között, hogy működni tudjon.

A radiátor melegíti a levegőt a közvetlen közelében. A felmelegedés miatt a levegőmolekulák gyorsabban mozognak, és több helyet igényelnek. Azonos térfogat mellett (kevesebb molekula = kisebb tömeg) a levegő könnyebbé válik, és csak zárt helyiségekben tud felfelé emelkedni. Ily módon a radiátor levegője a legnagyobb intenzitással felfelé örvénylik a helyiségen keresztül. Fizikai okokból a radiátor alatti levegő szobahőmérséklete, különösen a padlón, mindig viszonylag hűvös.

A padlófűtés csökkentheti ezt a problémát, de egészségügyi szempontból nem kevésbé problémás.

Hogyan juttatják a konvekciós fűtőtestek a port a levegőbe és a reumát az ízületekbe:

A konvekciós fűtésben a levegő viselkedése által okozott úgynevezett Tyfun az egyik oka a belélegzett levegőben lévő porrészecskék, baktériumok és vírusok „élénk” tevékenységének. A lakásban (pl. előszoba⎮fürdőszoba) tapasztalható nagy léghőmérséklet-különbségek kedvezőtlen hatást fejtenek ki. Ezek különböző nyomásarányokat alakítanak ki a helyiségek térfogatai között. Az ajtók kinyitásakor ezek a nyomáskülönbségek másodperceken belül kiegyenlítődnek. A légfűtéses rendszerekben a porszint növekedésének fő oka a kapcsolódó légsebesség.

A hideg falak elégtelen sugárzási hőmérséklete következtében különösen erősen felmelegszenek bizonyos testrészek, így a karok és lábak, de a váll és a hát területe is. 30 éves kortól a szövetek hőmérséklete 10 K-vel a testhőmérséklet alá csökkenhet. Ez a hőmérséklet-csökkenés a vérkeringés és elkerülhetetlenül az anyagcsere csökkenéséhez vezet. Ha hosszú évek alatt ugyanazokon a helyeken újra és újra lelassulnak az anyagcsere folyamatok, egy napon kitörhet a reuma. Ebben rejlik ennek a gyakran észrevétlen ok-okozati láncnak a tragédiája.

Ezért az általunk belélegzett levegőnek száraznak és hűvösnek kell lennie:

A hűvös, száraz levegő, mint amit télen a szabadban tapasztalunk, mély, kellemes lélegzetvételre csábít. A meleg, párás és nyirkos levegő viszont szó szerint eláll a lélegzetünktől, amint veszünk egy levegőt. A nyálkahártya kiszáradásának állítólagos veszélye pipaálom. A természet ennek ellenkezőjét bizonyítja. Különben egy órát sem élhetnénk a szabadban egy téli napon. A téli hidegben a levegő gyakorlatilag vízmentes. Fizikailag kiszáradt, és mégsem szenvedünk tőle. Ellenkezőleg: nincs kellemesebb, mint mélyen az orrán keresztül beszívni a hideg téli levegőt. Ma már mindenki tudhatja: ha a légfűtött helyiségekben felkarcol a torka, vagy kireped az ajka, az nem a szárazság, hanem a levegő portartalma miatt van.

Először egy megfázás, majd a penész:

Az orvosok nem mondják, hogy a tartós mesterséges nedvesség hatására ruházatunk nedves lesz, és emiatt védő funkciójának jelentős részét elveszíti. Már nincs melege. Ha kilépünk vele a téli hidegbe, hamar megfázunk, mert a nedves ruhák kívülről sokkal gyorsabban hűlnek ki, mint a szárazak. A mindennapi kis megfázások közül sok innen ered. De vannak rosszabb dolgok is.

A penészképződést jelentősen befolyásolja a nedvesség, amely a hűvösebb felületeken, különösen a hideg évszakban lecsapódhat – legyen szó tapétáról, fáról vagy műanyagról. Ez nem csak nem vonzó ránézésre, hanem rendkívül veszélyes az egészségre is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még azt is feltételezi, hogy a légúti megbetegedések és az asztma kockázata akár 75 százalékkal is megnő, ha az emberek huzamosabb ideig penészes helyiségekben tartózkodnak. A penészről azt gyanítják, hogy a legrosszabb esetben olyan anyagcsere-betegségeket is kiválthat, mint a fibrózis.

Az embereknek sugárzó klímára és friss levegőre van szükségük:

Minden olyan fűtési rendszer, amely nagymértékben belélegzett levegőt használ fűtőközegként, nemcsak a hőmérsékletét, hanem a porszintet is növeli. A belélegezhető része különösen káros.

A belélegzett levegő hőmérsékletének emelkedése fiziológiailag akadályozza az emberi test létfontosságú lehűlését a tüdőn keresztül. A belélegzett levegő mesterséges párásításával ez a kedvezőtlen hatás automatikusan fokozódik.

Az evolúció során az ember optimálisan alkalmazkodik a természet szabad erőinek, például a napsugárzás és a friss levegő használatához. Igen, ez a veleszületett napéhség elengedhetetlen az élethez és a túléléshez.

Milyen egyszerű egészséges fűtési rendszereket építeni:

Kérjük, szánjon időt és nézzen körül weboldalunkon, és hagyja magát inspirálni, meggyőzni és inspirálni. Így valóban egyszerű, hatékony és megfizethető az egészséges, önmeghatározó fűtés.